2014
Nagyszínpad
11:15

Városi díszünnepség

a Nemzeti Ünnep alkalmából

Kritika: Saárossy Kinga jutalomjátéka

Ebben az évadban szinte minden műfajban és sokféle karaktert eljátszott. Saárossy Kinga, a Gárdonyi Géza Színház vezető színésznője közel húsz éve kommunikál estéről estére közönségével az egri színpadon.

Emlékezetes volt Schiller drámájában Lady Milfordként, az Egri csillagokban mint Ceceyné, mint anya a Tennessee Williams-darabban, és még sorolhatnánk. Persze, volt korszak, amikor méltatlan feladatokat is kiválóan megoldott. Most, A férjvadászban remek fizikai és lelki állapotban ragyog, sziporkázik Cocoként, Bodnár Enikő személyre szabott, inspiráló jelmezeiben.
Az Egri Tavaszi Fesztivál keretében március 23-án bemutatott A férjvadász, az egyiptomi Marcel Mithois bohózata a hagyományos klisék szerint íródott. A történet helyszíne Párizs, a múlt század első fele, amikor még néven nevezték az arisztokráciát, és a bulvárlapok a gazdagok életéről írtak anekdotákat. G. Dénes György versszövegei, Aldobolyi Nagy György zenéje hozzáadott érték a történethez.
Blaskó Balázs Jászai-díjas rendező jól osztott szerepet. Valamennyi szereplő méltó partnere a kiváló színésznő jutalomjátékának. August, Vókó János pontos arányérzékkel alakítja az inasként szolgáló poétát, Dér Gabi már sokadszor villantja meg komikai erényeit, és mer – a szerep kedvéért – öreg és trampli lenni. Tunyogi Péter pedig, mint perui nagykövet, csupáncsak tíz, de annál emlékezetesebb kacagtató percet tölt a színpadon, a darab végén megkésett és a nyelvet mókásan kerékbe törő kérőként.
A történet krimiszerű, és egyszerű. A milliomos szépasszony a darab elején már az ötödik férjét veszíti el, ezúttal öngyilkosság által, s gyorsan újabb férj után kell néznie, mert az „illatos pénz" kell a megélhetéshez. Azonnal mozgósítja a titkárt – Tóth Levente játssza rutinosan – és a barátnőjét, Dimanopulu Afrodité formálja meg, hogy kerítsenek számára partiképes millio-most. Mindjárt meg is érkezik egy, a meglehetősen pipogya Anatole Longvy személyében, akit Baranyi Péter alakít jópofán, de végül kihull a rostán. Kiderül, hogy a következő potenciális kérő, Pascal de Vontauban túl fiatal. Ahogy a vígjátékokban szokás, az ígéretes fiatalember Coco, a férjvadász lányát, Anne-Marie-t látja meg, s mindjárt egymásba szeretnek. Babócsai Réka és Káli Gergely vonzó párt alkotnak, szépen énekelnek és táncolnak.
Egyébként is Kelemen Dorottya koreográfusnak köszönhetően mértéktartó és ízléses táncbetétek színezik a cselekményt. Becot, a rend őre egyenesen egy szteppszólót mutat be a közönség nagy örömére: Reiter Zoltán immár oszlopos tagja a társulatnak, megbízhatóan hozza a kissé együgyű és esendő felügyelőt. Coco kicsit léha fiát, Nicolast Kardos Kristóf alakítja.
Az előadás varázsát az élő zenekar és zenei megszólalás adja. Nagy Zoltán zenei vezetőként most is kiváló, és a darabhoz szerveződött alkalmi zenekar megbízható alapot ad a sikerhez. A korrepetitor Farkas Antal érdeme is, hogy egyetlen hamis hang, rossz ritmus nincs az előadásban. Sajnos, a bohózat zenei világa nem XXI. századi, de az általam látott előadásban az idősebb korosztály hálásan jelezte tetszését.
A Langmár András tervezte díszlet éppen jó az előadáshoz, s valamennyi szereplő kosztümje jellemzi is a figurát, dicséretére válnak a színházi szabászatnak. Egy mulattató vígjátéknak legalább annyira része a külcsín, mint a színészi játék: az pedig kacagtató, fergeteges.

 

(Heves megyei Hírlap-Jámbor Ildikó)

 

Címkék: színház