Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the uael domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /home/gardony4/public_html/wp-includes/functions.php on line 6121

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the theplus domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /home/gardony4/public_html/wp-includes/functions.php on line 6121
Mi köze a Bolerónak a Csillagok háborújához? – Gárdonyi Géza színház – Eger

Mi köze a Bolerónak a Csillagok háborújához?

Ravel Bolerója a világtörténelem egyik legismertebb darabja. S mint az már lenni szokott, minden híres mű körül számos anekdota kering.

A Bolerót a véletlennek köszönhetjük

Ida Rubinstejn táncosnő 1927-ben kérte meg Maurice Ravelt egy „spanyols stílusú balett” komponálására. A zeneszerző kezdetben Albéniz Ibéria c. zongoraművének hat darabját szerette volna meghangszerelni, de ezt egy másik zeneszerző jogilag már lefoglalta magának, mire Ravel csak annyit mondott: „Ezek a törvények ostobák.” Mire végül a másik zeneszerző végül átadta volna a jogokat, Ravel már egy új, egyszerű projekten dolgozott, amit ő maga így írt le: „a téma egy percnél is rövidebb, de én 18 percig fogom ismételni”. Így született meg végül a Bolero.

Ravel és Toscanini vitája

A 20. század egyik legismertebb karmestere egyre gyorsuló tempóban vezényelte a Bolerót, miközben Ravel egyenletes tempót kívánt végig az egész művön. A második vezénylés után Ravel nem fogott kezet a karmesterrel, mire ő így szólt hozzá: „Egyáltalán nem érted a saját zenédet. Ha nem vezénylem a magam módján, egyszerűen <<összeesik>>.” Ravel erre ekképp replikázott: „Akkor egyáltalán ne is vezényelje!” A történelem pedig végül tényleg Ravelt igazolta.

A mű, melyet kigúnyolt a szerzője

Bár a Bolero világhírűvé tette Ravelt, a zeneszerző változatlanul gúnyolódott kompozícióján. Amikor az első előadás estéjén valaki azt kiáltotta, hogy ez egy őrült művel, a zeneszerző állítólag azt mormolta: „Az illető megértette.” (Egyébiránt Ravel valóban súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, bal agyféltekéje károsodott.) Ami viszont bizonyos, hogy ténylegesen is nyilatkozott róla ekképp: „Az én mesterművem? A Bolero, természetesen. Azzal csak az a baj, hogy semmi zene nincs benne.” S amikor egy tanítványa vonta felelősségre, amiért lekezeli a Bolerót, s azt kérdezte, ugyan ki más tudna ilyet írni, Ravel csupán ennyit mondott: „Bárki. Csak munka és egy szakma készségei szükségesek hozzá.”

George Lucas a Csillagok háborúja zenéjének szerette volna

Mielőtt a rendező megbízta volna John Williams zeneszerzőt, klasszikusokban gondolkozott. Anthony Daniels színész szerint a film első vetítésén „a filmzenében még benne volt Ravel Bolerója”.

A Bolerót már a GG Tánc Eger előadásában is láthatta az egri közönség, ezúttal pedig a jubileumi Egri Stúdiószínházi Táncfesztiválon a Szlovák Nemzeti Balett művészei örvendeztetnek meg bennünket ezzel az örök klasszikussal. Ezen az estén ráadásul a Grazi Opera előadásában A halál és a lányka c. darabot is megtekinthetjük.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/gardony4/public_html/wp-includes/functions.php on line 5471