Ravel Bolerója a világtörténelem egyik legismertebb darabja. S mint az már lenni szokott, minden híres mű körül számos anekdota kering.
A Bolerót a véletlennek köszönhetjük
Ida Rubinstejn táncosnő 1927-ben kérte meg Maurice Ravelt egy „spanyols stílusú balett” komponálására. A zeneszerző kezdetben Albéniz Ibéria c. zongoraművének hat darabját szerette volna meghangszerelni, de ezt egy másik zeneszerző jogilag már lefoglalta magának, mire Ravel csak annyit mondott: „Ezek a törvények ostobák.” Mire végül a másik zeneszerző végül átadta volna a jogokat, Ravel már egy új, egyszerű projekten dolgozott, amit ő maga így írt le: „a téma egy percnél is rövidebb, de én 18 percig fogom ismételni”. Így született meg végül a Bolero.
Ravel és Toscanini vitája
A 20. század egyik legismertebb karmestere egyre gyorsuló tempóban vezényelte a Bolerót, miközben Ravel egyenletes tempót kívánt végig az egész művön. A második vezénylés után Ravel nem fogott kezet a karmesterrel, mire ő így szólt hozzá: „Egyáltalán nem érted a saját zenédet. Ha nem vezénylem a magam módján, egyszerűen <<összeesik>>.” Ravel erre ekképp replikázott: „Akkor egyáltalán ne is vezényelje!” A történelem pedig végül tényleg Ravelt igazolta.
A mű, melyet kigúnyolt a szerzője
Bár a Bolero világhírűvé tette Ravelt, a zeneszerző változatlanul gúnyolódott kompozícióján. Amikor az első előadás estéjén valaki azt kiáltotta, hogy ez egy őrült művel, a zeneszerző állítólag azt mormolta: „Az illető megértette.” (Egyébiránt Ravel valóban súlyos lefolyású agyi betegségben szenvedett, bal agyféltekéje károsodott.) Ami viszont bizonyos, hogy ténylegesen is nyilatkozott róla ekképp: „Az én mesterművem? A Bolero, természetesen. Azzal csak az a baj, hogy semmi zene nincs benne.” S amikor egy tanítványa vonta felelősségre, amiért lekezeli a Bolerót, s azt kérdezte, ugyan ki más tudna ilyet írni, Ravel csupán ennyit mondott: „Bárki. Csak munka és egy szakma készségei szükségesek hozzá.”
George Lucas a Csillagok háborúja zenéjének szerette volna
Mielőtt a rendező megbízta volna John Williams zeneszerzőt, klasszikusokban gondolkozott. Anthony Daniels színész szerint a film első vetítésén „a filmzenében még benne volt Ravel Bolerója”.
A Bolerót már a GG Tánc Eger előadásában is láthatta az egri közönség, ezúttal pedig a jubileumi Egri Stúdiószínházi Táncfesztiválon a Szlovák Nemzeti Balett művészei örvendeztetnek meg bennünket ezzel az örök klasszikussal. Ezen az estén ráadásul a Grazi Opera előadásában A halál és a lányka c. darabot is megtekinthetjük.
