Páratlan páros
Ray Cooney fergeteges komédiája a Madách Színházban több mint harminc évig ment, és több mint 900 előadás futott le!
Ray Cooney fergeteges komédiája a Madách Színházban több mint harminc évig ment, és több mint 900 előadás futott le!
Friss, izgalmas Pletykák érkeznek Egerbe! Neil Simon Pletykák című komédiáját 1988-ban mutatták be a Brodwayn, hatszáz teltházas előadást futott.
A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Az egérfogót Londonban lassan 70 éve játsszák megszakítás nélkül. A Big Ben és a Tower-híd után a darabnak otthont adó St. Martin’s Theatre a leghíresebb londoni turistalátványosság.
A nagy vagyonok körül gyakran titkok lappanganak, de mint tudjuk, nehéz akármit örökre titokban tartani, a rejtélyekre rendszerint fény derül.
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások…
A sok-sok muzsikával, kacagtató helyzetekkel megtűzdelt mese hamisítatlan, klasszikus lelkületbe bújtatott, ám friss gondolatokkal átitatott világba röpíti a közönséget, ahol a váratlan fordulatok ellenére – mint már tudjuk – minden jó, ha jó a vége…
Kevesen tudják, hogy a híres dalban említett Csínom Palkó és Csínom Jankó nem két kuruc vitéz, hanem a dalt éneklő vitéz lovairól van szó.
László Miklós:Illatszertár vígjáték 2 részben Virágos, gyümölcsös, fűszeres, orientális, szenvedélyes és nyugodt, pimasz és érzéki, karcos és finom, sportos, friss, puha és ölelnivaló illatok fogadják a betérő vevőket Hammerschmidt Miklós úr békebeli illatszertárában. A frissen fodrászolt kisasszonyok és az elegáns drogista urak helyben töltik a fogkrémes tubusokat, fegyelmezett jómodorral lesik a vevők kívánságait, szakértelemmel, egyéni…
Móricz Zsigmond:Rokonok társadalmi dráma Egy magyarországi kisváros – Zsarátnok – polgármestere, a hivatali dolgozók, bankárok, polgárok, hétköznapi emberek e történet szereplői. Ez a kisváros lehetne a világ, vagy Európa bármely szegletében, mégis, nem véletlen, hogy Móricz Magyarországra helyezte Zsarátnok városát. Már a település neve is sok mindent elárul. Zsarátnok. A hamu alatt lappangó, felületén már…
Ki lőtt? Kire? Mikor? Miért? Hogyan tovább? Férj volt, van, lesz! De ki lesz az?! Kezdődhet a férjvadászat!
Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti.
1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.
Abszurd helyzetben abszurd módon viselkednek az emberek. A háború a legabszurdabb emberi élethelyzet.
„Az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne!” – kiáltja Cervantes-Don Quijote. Igen, amilyen lehetne…
Az 1500-as évek Rómája. Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel egy düledező templomban.
Jankó, az egyszerű parasztgyerek, megszületésekor ígéretes, egyben hihetetlen jóslatot kap: hamarosan nagy-nagy gazdagság éri, és még a király lányát is megkapja feleségül.
Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi – politikai – hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem.
Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.
Szőke AndreaMese a fiókból Fiókból előhúzott zenés irkafirka mesejáték Vajon mi lehet egy öreg, ócska fafiókban? Húzzuk ki és nézzük meg! Egy pár ceruza, egy golyóstoll, néhány cetli… egy ecset, egy alig használt radírgumi, egy rongyos notesz… körző, vonalzó, egy leszakadt gomb, egy beszáradt ragasztó, egy formátlan gyurmadarab… nincs itt semmi, toljuk vissza… Várjunk csak!…
Mesés történet sok dallal Antoine de Saint-Exupery meséje nyomán Rónay György fordításának felhasználásával ŐSBEMUTATÓ! Fordító: Rónay György
A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséje Andersen örökszép alkotása, A Hókirálynő. Vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? Mi az a bűverő, ami nem halványodik annyi év messzeségéből sem, és még mindig olyan mélyen benne lüktet az emberek bensőjében, hogy el nem olvad soha, sőt, teljes szépségében ragyog? A válasz nyilvánvaló: A varázslat neve: Szeretet.
A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon.