Csathó Norbert

Friss, izgalmas Pletykák érkeznek Egerbe! Neil Simon Pletykák című komédiáját 1988-ban mutatták be a Brodwayn, hatszáz teltházas előadást futott.

Élet vagy operett? Döntsék el Önök. Mi előadjuk.

A nagy vagyonok körül gyakran titkok lappanganak, de mint tudjuk, nehéz akármit örökre titokban tartani, a rejtélyekre rendszerint fény derül.

Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások…

A sok-sok muzsikával, kacagtató helyzetekkel megtűzdelt mese hamisítatlan, klasszikus lelkületbe bújtatott, ám friss gondolatokkal átitatott világba röpíti a közönséget, ahol a váratlan fordulatok ellenére – mint már tudjuk – minden jó, ha jó a vége…

A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.

Kevesen tudják, hogy a híres dalban említett Csínom Palkó és Csínom Jankó nem két kuruc vitéz, hanem a dalt éneklő vitéz lovairól van szó.

Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti.

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.

„Az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne!” – kiáltja Cervantes-Don Quijote. Igen, amilyen lehetne…

Az 1500-as évek Rómája. Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel egy düledező templomban.

Miért szeretünk még operettet nézni? Mert minden lehetséges benne, ugyanúgy, mint a mesékben.

Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi – politikai – hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem.

A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséje Andersen örökszép alkotása, A Hókirálynő. Vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? Mi az a bűverő, ami nem halványodik annyi év messzeségéből sem, és még mindig olyan mélyen benne lüktet az emberek bensőjében, hogy el nem olvad soha, sőt, teljes szépségében ragyog? A válasz nyilvánvaló: A varázslat neve: Szeretet.

A József-legenda megzenésítésének ötlete állítólag egy kollégiumi szobában született meg, ahol Andrew Lloyd Webber és alkotótársa, Tim Rice rátaláltak erre a drámai fordulatokban gazdag ószövetségi történetre.