Létezik-e kék róka? Őszinte nő? Önzetlen barátság az ellentétes nem képviselői között? És vajon járt-e Cecile a Török utcában?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kék róka című előadás. A látszólag bonyolult szerelmi sokszögnek induló történetből lassan kibontakozik egy mélyebb valóság, melynek során kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik.

Herczeg Ferenc mesterien építette fel a színművet: főhőseink számtalan komikus helyzetbe kerülnek, azonban ezek hátterében lassan felszínre törnek a szereplők féltve őrzött titkai. A főhősnő abszolút kilátástalan helyzetbe kerül, ám a híres női logika mindig egy lépéssel az események előtt jár, így Cecile, mint mindig, minden nő, végül eléri célját. A férfiak persze mit sem sejtenek abból, hogy ők egy nagyobb terv apró résztvevői csupán.

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Az Újszínház előadása.

Szereposztás

• Pál – Lux Ádám
• Cecile – Gregor Bernadett
• Sándor – Viczián Ottó
• Trill báró – Szakács Tibor
• Lencsi – Nemes Wanda

Írta: Herczeg Ferenc
Rendező: Csiszár Imre
Látvány: Szlávik István
Ügyelő: Lezó Ádám
Dramaturg: Bártfay Rita
Rendezőasszisztens: Ullmann Krisztina