Hippolyt, a lakáj

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…

A „Hippolyt, a lakáj” volt az első magyar hangos film Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben. A film 1931-ben készült, és talán, azóta is az egyik legnépszerűbb magyar film. És ugyancsak a „Hippolyt, a lakáj” az első magyar film, amelyből színdarab készült 1984-ben. A darab sikere azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. A történet változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai „Schneider családokat”, akik anyagiakban ugyan gazdagok lettek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak.

Eisemann Mihály ismert, kedvelt dalai adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot kikacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível ál Molièretől napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak ún. közéleti híreiig.

Zágon István színdarabját és Nóti Károly film forgatókönyvét zenés színpadra alkalmazta: Vajda Anikó és Vajda Katalin

A betétdalok zenéjét szerezte: Eisemann Mihály, DeFries Károly és Márkus Alfréd

A betétdalok szövegét írták:
Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Mihály István, Szécsén Mihály, Szilágyi László és Zágon István