Rólunk

Történetünk

1754 – Az első magyar nyelvű színielőadás a városban a jezsuita gimnázium diákjaihoz fűződik.

1815 – Az első magyar nyelvű, immár színészek (vándortársulat) által játszott előadás Egerben.

1884 – Felépül az Aréna, fából készült színházépület, mely 1903-ig volt a Thália egri otthona. Az utolsó előadáson Gárdonyi Géza Annuskáját mutatták be.

• Németh József szintársulata bevonult Egerbe és szombaton megkezdette előadásait a nyári szinkörben. Bizonyos ünnepi hangulat vesz erőt rajtunk, midőn e sorokat írjuk: nem csupán azért, mert a magyar szinművészet azon apostolait üdvözöljük városunk falai között, kik a mieink, a mi szinikerületünk szintársulatának tagjai, hanem azért is, mert a mostani szini-szezónnal a mi nyári szinkörünk fennállásának 20-ik évét tölti be és mert e jubiláris szezón befejeztével a két deczenniumot élt és sok vig estét látott deszkaalkotmány is befejezi rendeltetését, lebontják, hogy helyt adjon a Magyar Athén – mint a hogy szellemes irónk, Maczki Valér dr. Egert nevezte – diszes, modern szini-palotájának. A szinészet ügye Egerben nagy lendületet vett az utóbbi időben. Nem volt a mi közönségünk soha mostoha a szinészet iránt, daczára annak, hogy bizony volt rá idő és nem is egyszer, hogy dédelgető rokonszenvünkkel éppen a szintársulatok éltek vissza mostohán, hanem a mostani hangulat páratlanul áll Eger kultur-történelmében. Ma mindenki szinügy-barát és lelkes hive az állandó szinkör megteremtésének. A szinügyi bizottság állandóan működésben van s a közönség nem riad vissza az áldozatoktól, hogy az egri szinészet állandó hajlékot nyerjen. Ennek a kedvező hangulatnak létrehozásában lapunk is sokat fáradozott és hogy nem sikertelenül, a tények igazolják. (Egri Ujsag, 1903. augusztus 19. (az eredeti helyesírással))

1904 – Megnyílik az egri Városi Színház, de nincs a városnak saját társulata. 

• Eger város közönsége diszes uj hajlékot emelt a magyar szinészetnek a Hunyady-téren, egy körvonalaiban már is szépnek mutatkozó park közepén.

A magyar szinművészet e legujabb temploma augusztus 20-án, Szent István király ünnepén avattatott fel ünnepi hangulattal, de minden külső fény és csillogás mellőzésével. Szivében ünnepelt a közönség s az ilyen ünnep a legméltóbb a Múzsák ünnepéhez, kik a szivekhez szólnak, szivekben élnek s nyomukban bőségesen áradozik a kedély éltető forrása.

Este ½ 8 órakór kigyúlt a szinház összes villany lámpája s a közönség sűrű tömegekben vonult az igazán szép és modern berendezésű nézőtérre, melynek minden legkisebb helyét a szorongásig betöltötte.

A zenekarban felcsendült a Rákócy örökszép szinfoniája s a közönség ünnepies hangulata hazafias mámorban ringatózott. Egyszerre csak felrebben a szinpad függönye s az igazán szép diszletek elénk varázsolják az egri vár „Sötét kapuját” az ismert, kegyeletes Dobó-emlékkel. A hatás leirhatatlan. Jobbról felvonulnak a szinészek a szinpadra. Balla Kálmán társulatának egész személyzete együtt van s kezdetét veszi a prológ, melyet a nagy nevű író, Gárdonyi Géza írt erre az ünnepi alkalomra hazafias lelkülete, irói ihlete egész melegével. Egy-két szó bevezetőnek s a szintársulat a zenekar kisérete mellett a Hymnuszt énekli. A közönség óriási sokadalma feláll az ülőhelyekről s igy hallgatja a szivek mélyeig járó nemzeti imát. Ezután folytatódik az előjáték. Dobó felkel rideg kőágyáról s elmondja azokat a lelkes szavakat, melyeket Gárdonyi nagy lelke sugalt s melyeket lapunk tárcájában olvashatnak olvasóink. A gyönyörü jelenetet a Szózat éneklése zárta be, melyet szintén a szintársulat összes személyzete adott elő a zenekar kiséretében.

Ez ünnepi előjátékot 10 percnyi szünet követte, mely idő alatt a szinpadon felállitották a diszleteket az ünnepi előadáshoz, a közönség pedig szemlét tartott az uj szinház belső berendezése felett.

Az ünnepi darab Dobsa Lajos: István, első magyar király cimű 5 felvonásos szomorujátéka volt. Régi darab, de alkalomszerünek gondolta a szinügyi bizottság, mely ezt a megnyitó előadást rendezte s előkeresték e történelmi drámát a feledékenység homályából.

(Az Egri Ujság tudósítása (az eredeti helyesírással))

1908 – Az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. Ekkor már Palágyi Lajos társulata játszik az épületben.

1939 – Eger a cseretársulat rendszer városai közé került.

1945 – A város képviselő-testülete állandó színtársulat létesítésére kér engedélyt, de ez csak tíz évvel később valósul meg.

1955 – Önálló társulat létrejötte a fejújított, korszerűsített színhházban Rutkay Ottó vezetésével.

1957 – A teátrum kamaraszínházzal is rendelkezik, a Trinitárius utcai úgynevezett „rossztemplom” ad ennek helyet.

1975 – Megalakult az Agria Játékszín, mely az újra önálló egri társulat létrejötte előtt fontos szerepet töltött be a város színházi életében.

1985 – Megszüntették az összevonást. Január 1-jével, Szikora János vezetésével megszületett – lehet, az lenne a pontosabb: újjászületett – és így lett háromtagozatos színház a Gárdonyi Géza Színház.

1986 – Gali László a direktor – de még mindig csak befogadó színház.

1987 – Már önálló társulat, de még vannak befogadott produkciók is. Az évadot már az alapító tizenhét fő színművész munkájával kezdték meg Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című produkcióval. 

• Gali László igazgató célkitűzéseit a műsorfüzetben így fogalmazta meg: „induló színházunk szeretné a közönség színházi igényeit kielégíteni, és ugyanakkor feladatának tartja, hogy újabb és újabb igényeket ébresszen. Használni akarunk, nem tündökölni. Komolyan vesszük feladatunkat, hogy tükröt tartsunk a világ, a társadalom és az egyén elé. Kortárs színház kívánunk lenni, azaz: nem kitérni a kor problémái elől, mondván, úgyis olyan sok bajunk van, felejtsük a bút, »kapcsolódjunk ki«, hanem válaszolni szándékozunk ezekre a kérdésekre, vitába szállni velük, tisztázni, hogy hol a helyünk, mi a feladatunk, kik vagyunk, mit akarunk”.

1988 – Az első teljes önálló évad 1988/89-ben.

1990 – Hivatásos magyar nyelvű színjátszás kezdetének 200. évfordulója. A színház Jókai Mór: Thália szekerén (Thespis kordéja) című két részes színjátékával köszöntötte a 200. évfordulót.

1996 – Beke Sándor az új igazgató, aki Ratkó József: Segítsd a királyt című drámájának megrendezésével, a kassai Thália Színház társulatával mutatkozott be. 

2000 – Augusztus 20-án átadták a felújított színházat, amikor Bornemisza Péter: Magyar Elektra című darabja Beke Sándor rendezésében került színre. A rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 nm-rel növekedett a színházépület alapterülete.

2001 – Augusztus 1-jétől Csizmadia Tibor az új igazgató.

2011 – Február 1-től Blaskó Balázs az új igazgató. 

2026 – Február 1-től Szarvas József az új igazgató, Szabó Sebestyén László a művészeti igazgató.