Korábbi előadások

Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások…

Ki ne ismerné Csajkovszkij csodálatos muzsikáját, melyben álom és valóság kapcsolódik össze egymással, hogy időtlen utazást teremtve, egyfajta határtalan térbe lebegtesse a zeneköltemény hallgatóit.

A sok-sok muzsikával, kacagtató helyzetekkel megtűzdelt mese hamisítatlan, klasszikus lelkületbe bújtatott, ám friss gondolatokkal átitatott világba röpíti a közönséget, ahol a váratlan fordulatok ellenére – mint már tudjuk – minden jó, ha jó a vége…

A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.

Beethoven V. szimfóniájának kezdő hangjaiban a sors pörölycsapásai hangzanak fel, ám lehetne e négy hang a citromsármány éneke, háborús idők győzelmi himnusza vagy…

Kevesen tudják, hogy a híres dalban említett Csínom Palkó és Csínom Jankó nem két kuruc vitéz, hanem a dalt éneklő vitéz lovairól van szó.

Hol vót, hol nem vót, vót egyszer egy gyerekecske, göndöröcske, kerekecske. Avagy miket is beszélek! Dehogy vót kerekecske! Éppen, hogy nem vót az! Soványka vót a lelkem, mint a szúnyog lehelete, mert nagy szegénységben éltek ám!

Mester és tanítvány végzetes találkozása egy szolgáló segítségével – ha egy mondatban kell elmondani a történetet…

Ki lőtt? Kire? Mikor? Miért? Hogyan tovább? Férj volt, van, lesz! De ki lesz az?! Kezdődhet a férjvadászat!

A GG Tánc Eger fennállása óta egyre összetettebb feladatokban méretteti meg magát, de most többszörös kihívásnak néz elébe, amikor ezt a darabot műsorára tűzi. Olyan közkincshez nyúl, amiről a nagy többségnek hamarabb van véleménye, mint tudása.

Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti.

Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti.

A jómódú Federigo Rasponi, akinek Pantalone a lánya, Clarice kezét ígérte, meghal párbajban egy Florindo nevű ifjú által. Clarice és szerelme, Silvio, azonnal eljegyzik egymást. Ám ekkor beállít Truffaldino, s bejelenti kint várakozó urát, Federigo Rasponit!

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.

Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán emlegethetjük minden idők legnépszerűbb operettjének.

A magány cudar egy lakótárs. Dideregni kezd tőle az ember, és folyton takarózna, melegedne. De nem tud. Nincs annyi takaró.

Abszurd helyzetben abszurd módon viselkednek az emberek. A háború a legabszurdabb emberi élethelyzet.

Andersen örökszép története, Puccini lelket simogató zenéjének kíséretében csillan meg egy órácskára a közönség szemei előtt. Nem, mint egy ékes gyémánt, inkább csak, mint egy hajnali harmatcsepp.

A szerelem évszázadok óta mozgatórugója az emberi gondolkodásnak, valamint meghatározó szerepet tölt be az antik mitológia, a vallások, a filozófia és a művészetek világában is, e területek központi témájának egyike.

Miért érdemes ma, 2016-ban a Vincent van Gogh drámájával méltóképpen foglalkozni? A Vincent van Goghéval, aki művész és prédikátor volt egy személyben? És a Paul Gauguin drámájával, aki Vincent van Goghnak éppen az ellentéte volt, de nemcsak legfőbb ellenfele, de legjobb barátja is tudott lenni?

„Az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne!” – kiáltja Cervantes-Don Quijote. Igen, amilyen lehetne…

Végy egy kis ármányt, butaságot, szerelmet, hűséget, keverj bele hősiességet, csipetnyi furfanggal… ez egy klasszikus mese biztos receptje.

Az 1500-as évek Rómája. Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel egy düledező templomban.

Egy ifjonti, jókedvű ötletből született a komédia. Ha a darabban sötét van, a színpadon akkor van világos, és fordítva. Amikor a cselekmény elindul, nem látunk semmit.

Jankó, az egyszerű parasztgyerek, megszületésekor ígéretes, egyben hihetetlen jóslatot kap: hamarosan nagy-nagy gazdagság éri, és még a király lányát is megkapja feleségül.

Miért szeretünk még operettet nézni? Mert minden lehetséges benne, ugyanúgy, mint a mesékben.

Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi – politikai – hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem.

A rendszerváltozás óta, attól a pillanattól kezdve, hogy erre egyáltalán sor kerülhetett…. volna, a magyar kormányok párthovatartozásra való tekintet nélküli legnagyobb adóssága a magyar társadalommal (nemzettel-néppel) szemben a különböző ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, közreadása.

Az írónő örökszép története elevenedik meg a színpadon. Ugyan ki ne ismerné a törött lábú őzike és az aranyszívű anyóka történetét?

Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.

A szépségre, a boldogságra, a bátorságra, és igazságra való törekvés olyan bennünk szunnyadó elemi vágy, amelyet a mai, egymástól elhatárolódó világrendszerünkben sokszor csak egy-egy eszményített alak bőrébe bújva, egy műalkotás hatása alatt tudunk átélni.

Mesés történet sok dallal Antoine de Saint-Exupery meséje nyomán Rónay György fordításának felhasználásával ŐSBEMUTATÓ! Fordító: Rónay György

Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe és Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnőnek a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban.

A végzet gravitációja lassan és egyenletesen húz a kijárat felé, vagy a teljes elveszés felé az útvesztő közepében. Létezik-e örökös keresés, vagy inkább csak nem akarok dönteni?

Miről is szól ez a darab? Útkeresésről, magányról, kitaszítottságról, arról, hogy ember lelke tele van félelemmel és bizonytalansággal. De szól a reményről, a hitről, az erőről, az optimizmusról is.

A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséje Andersen örökszép alkotása, A Hókirálynő. Vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? Mi az a bűverő, ami nem halványodik annyi év messzeségéből sem, és még mindig olyan mélyen benne lüktet az emberek bensőjében, hogy el nem olvad soha, sőt, teljes szépségében ragyog? A válasz nyilvánvaló: A varázslat neve: Szeretet.

A József-legenda megzenésítésének ötlete állítólag egy kollégiumi szobában született meg, ahol Andrew Lloyd Webber és alkotótársa, Tim Rice rátaláltak erre a drámai fordulatokban gazdag ószövetségi történetre.

A mű Chaplin klasszikussá vált filmjének alaphelyzetét dolgozza fel, melynek hősei a Csavargó (Charlie Chaplin) és az Utcagyerek, Jacky.

Görgey Artúr tábornok személye, a nevéhez kapcsolódó világosi fegyverletétel, az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc nemzeti gyászba fordulásában neki tulajdonított szerep, az „ítélet, vagy felmentés” ma is ellentmondásokkal teli.

Talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű. Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét.

Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót, de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle.

Mi történik akkor, ha két ellenséges vadászrepülő-pilóta a világtenger közepén, egy vízen hánykolódó faház tetején szembekerül egymással. Hogyan tovább: élet vagy halál, háború vagy béke?

A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.

Mese az igazi kincs megtalálásáról a tánc varázslatával.

Művészsors, színészsors, színésznősors. Küzdelem, ádáz harc a minőségért, a művészet, az emberi alkotás értékéért. Példafelmutatás.

Tökéletes lenne Tóbiás király élete, Derelye főszakács minden reggel csülkös szalonnát tálal fel neki tükörtojással, minden délben roston sült fácánt újburgonyával és szilvás gombóccal, minden este malacsonkát tepertős kenyérrel.

Ábrahám Pál méltán világhírű operettje a felső tízezer köreiben játszódik.

Hogy zajlik majd életünk utolsó órája? Hogyan adunk számot életünkről? Ki fogja a kezünket a magány végső pillanatában? Mi lesz velünk halálunk után?

A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon.

Miképpen védelmezik a drámaírót drámáinak hősei?

Negyven éve, 1973. március 2-án mutatták be a Déry Tibor kisregénye alapján készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (a nyugati hippikultúra kritikája) című popmusicalt a Vígszínházban.

Szándékomban áll egy improvizációs előadás megalkotása, amely nem azt jelentené, hogy a művészek két hónap folyamatos improvizálás után a premieren is improvizálnának, hanem hogy az előadás – a próbák eredményeként – egy rögzített technikával véglegesre kialakított formában álljon elő.

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…

Egy közönséges esős hétköznap délutánon véres bűntény történik Washington belvárosában. Az áldozat: az évszázad egyik legnagyobb zongoraművésznője.

Ezen A padláson „Ég és Föld között” minden megtörténhet…

„Senki nem olyan vak, mint az, aki nem akar látni” – hangzik el a darabban. A New Yorkban játszódó 3 szereplős kamaradarab az élet teljesen hétköznapi dolgairól szól, csak egy kicsit más megvilágításban.

„Minden dramaturgiai kritizálás ellenére, akárki mit mond, én a nemzetnek Csongorhoz szerencsét mondok.”

Veranda, kert, filagória, jéghideg spriccer, illatos nyárelő. A virágzás pezsdítő készülődése a levegőben, varázslatos vidék. Egy rég letűnt, de örökké vágyott, idilli világot fest az „Annuska” zsánerhangulata.

Életünk egyik legfontosabb alaptézise önmagunk megtalálása. De vajon kinek mit jelent ez?

Az előadás alapjául szolgáló kiinduló történet Moliére Képzelt beteg c. drámája, amely kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a táncszínház adottságaival és eszközeivel bontsuk ki a benne rejlő helyzet és jellemkomikumot.

A darab valóságalapját egy igaz történet adja. Bernadett, aki Irén de Judit szeretne lenni, a 80-as évek Romániájának kegyetlen árvaházi körülményei között arra keresi a választ, hogy ki is ő? Kik a szülei, kitől mit örökölhetett, és egyáltalán miért kitaszított?

Mi muzsikus lelkek, Gyere, te nímand!, Van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, Asszony asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!, Éjjel az omnibusz tetején – ugye ismerősek ezek a dalok?

Egymás szövegét is át kell élnünk, átengedni magunkon, de nem ugyanazzal a tartalommal, hiszen egy személyként vagyunk jelen a színpadon, csak majd húsz év különbséggel.

Az előadás zenéjét és dalszövegeit Aldobolyi Nagy György írta. A Szőllősi Klára fordításának felhasználásával Schwajda György által színpadra alkalmazott és Éry-Kovács András által átdolgozott szövegnek két évtizeddel ezelőtt volt a sikeres ősbemutatója Egerben.

Mi vár arra a negyvenhez közeli kanadai nőre, akit apja küld Magyarországra azért, hogy írja meg Domján Edit életét? Hogyan feleljen meg az őt mindig kritizáló apja elvárásának, ha nem kötődik az országhoz, és azt sem tudja, ki az a Domján Edit?

Egy elhagyott hídon az éjszakai órákban Harry Berlin megfelelő körültekintéssel készülődik az öngyilkosságra. Az előkészületek során egy arra tévedő járókelő Milt Manville fölismeri benne volt osztálytársát, s megkéri, hogy ne csináljon ilyen csacsiságot.

Hamupipőke története számtalan drámát, operát, egy sor képzőművészeti alkotást és filmet ihletett meg. Az alkotások közös eleme a nemes ifjú szerelmében reménykedő bátor és erkölcsös leány, aki páratlan szerencséje útján elnyeri a vágyott ifjú szívét.

A Trapp család története már több generáción keresztül uralja a zenés színpadokat. Magyarországon is kedvelt repertoár darabja színházainknak. A Budapesti Operettszínházban például 18 éven át játszották kétféle feldolgozásban.

Az estében egy rossz dolog van: hogy le kell feküdni, aludni! Lefeküdni egy gyerek sem szeret. Marci sem. Lefekvés előtt mindig kínzó szomjúság gyötri, aztán persze rögtön pisilni kell.

A „Szent Johanna” nem sorolható be egykönnyen a hagyományos műfaji kategóriákba. Főhőse kétségtelenül az új kor egyik legtisztább tragikus hőse, története a „koránjött új” tragédiájának típusa.

A GG Tánc Eger a nagysikerű Les Préludes/A fából faragott királyfi című táncjátéka után újabb nagy ívű produkciót tervez Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), a híres francia festő és plakáttervező életéről.

Csiky Gergely ebben a darabjában leleplezi azt a pénzhajhászós életformát, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon. Buborékok, vagyis mindenféle illúziók épülnek fel arra, hogy a pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani.

Kettős évfordulót ünneplünk: Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt született és 125 évvel ezelőtt halt meg. Egyik legközismertebb alkotása az ember örök sorskérdésével foglalkozó Les Préludes című szimfonikus költemény…

A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábbal táncol.

Az 1640-es években egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket kezdett látni. Látomásait 1657-ben ki is adta s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak.

A kezdet és a vég. Az Úr akarata. A teremtés kezdete, az első emberpár, Ádám és Éva. A kísértés, majd kiűzetés a paradicsomból. Felsejlik a kezdet és az anyaméhben már hadakozó fiakban, Káin és Ábel történetében körvonalazódik a vég, a soha nem lankadó egymásnak feszülés, testvérgyilkolás.

A Sóska, sültkrumpli mintha a fociról szólna. Vagyis inkább a mérkőzést irányító játékvezetői hármasról. Három férfi összezárva az évtizedek egzisztenciális nyomorát savanyú izzadságkövületbe konzerváló lepukkant vidéki sportegyesület öltözőjében.

Ludas Matyi ezúttal Mátyásként jelenik meg a színen, mint színpadi komédiás. Azt játssza, amit ifjú korában nem tudott megtenni, vagyis nem tudott visszavágni a számtalanszor elszenvedett sérelmekért, amit nehéz sorsú gyermekként megélt.

Egressy érett drámaíróként robbant be a hazai irodalmi és színházi életbe. Színművei többnyire zárt, szűk terekben játszódnak, boldogulni vágyó, érzékeny lelkű álmodózókról. Fráter Erzsébetet is mélyről fakadó szenvedélyek mozgatják, Madáchot is, aki beleszeret, rajongás, szerelem, büszkeség és szenvedély hatja át.

„Zuhanunk, zuhanunk, Szentatyám!” – írta az ifjú II. Lajos király egyik utolsó levelében a pápának. Nem írhatta volna szebben, igazabban. Az ő királysága tíz esztendeje nem volt más, mint egyetlen zuhanás. Eladó volt már minden.

A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert.

Játék a játékban, játék a kastélyban. A leleményes színpadi szerző, leleményes színpadi szerzőket hoz nehéz helyzetbe, akik színpadi érzéküknek köszönhetően mentik meg a valóságot a látszat tragédiájától.

Az előadás elindítója, dinamikus, feszültségekkel teli kompozíciókkal, amelyekben az árnyak és arányok nagy szerepet játszanak. A mozgalmasság egy pillanatra sem áll meg, a nézőt szinte magával sodorja az első rész végéig.