Tatabányán született 1960. október 19-én. 1979-ben érettségizett a tatabányai Árpád Gimnáziumban. 1984-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Simon Zsuzsa osztályában. Színészi pályáját Debrecenben, a Csokonai Színházban kezdte. 1987-től az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. 2015-ben a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

Édesapám mérnök, a bátyám mérnök, édesanyám az orvosi pálya felé terelgetett, így lettem színművész. Kicsit messze estem az almafától. Gyermekkori álomból negyvenéves kaland kerekedett.

Exupéry írja A kis hercegben: „a beszéd csak félreértések forrása”, milyen igaz. A következő életemben jazz zongorista lennék szívesen, örömmel töltenék el egy napot Keith Jarrett (édesanyja: Kuzma Irma!) társaságában, ő a legnagyobb. Mindenem a zene, egész nap szól.

Legszívesebben Olaszországban vagy Görögországban élnék. Delphoiban olvasható „Gnóthi szeauton”, Ismerd meg önmagad. A bajok akkor kezdődnek, amikor valamivel többnek, vagy kicsivel kevesebbnek gondoljuk magunkat, mint amik vagyunk valójában.

Gyűlölöm az igazságtalanságot, még akkor is, ha én követem el.

József Attila szavaival: „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz, s hogy mi lesz, tudja, mint a jós..”

Főpróbahéten az segít ellazulni, ha jó a darab, a rendező és a szereposztás. Na meg néhány pohár remek vörösbor.

Kedvenc könyvem: Eckhart Tolle: A Most hatalma.

Emlékezetes szerepeim:

• John Cassavetes: Férjek – Gus
• Peter Shaffer: Equus – Martin Dysart
• Karl Wittlinger: Ismeri a tejutat? – Orvos
• Kocsis István: Tárlat az utcán – Gauguin