Móricz zsigmond

társadalmi dráma

Egy magyarországi kisváros – Zsarátnok – polgármestere, a hivatali dolgozók, bankárok, polgárok, hétköznapi emberek e történet szereplői.

Ez a kisváros lehetne a világ, vagy Európa bármely szegletében, mégis, nem véletlen, hogy Móricz Magyarországra helyezte Zsarátnok városát. Már a település neve is sok mindent elárul. Zsarátnok. A hamu alatt lappangó, felületén már elhamvadt és csak belül izzó parázs, amely egy kicsiny fuvallat hatására bármikor lángra lobbanhat. Ez a fuvallat pedig nem más, mint az elérhető gazdagság: a hatalom, a pénz, az anyagi javak megszerzésének lehetősége. Sajnálatos emberi tulajdonságok: a kapzsiság, harácsolás, a kielégíthetetlen pénz- és hatalomvágy munkál e kisváros mindennapjaiban. Az elérhető haszon forgószele ellenállhatatlanul sodorja magával a lehetőséget megragadni kívánó, gyenge jellemű városlakókat.
Kopjás István, mint érintetlen lélek, tisztességes férj és családapa, éppen tisztasága és érintetlensége, valamint gyanútlansága révén kiszolgáltatott, a rafinált cselvetéseket és agyafúrt kelepcéket állító városi elit számára.
Az ő szinte észrevehetetlen behálózásának, bűnbe rántásának, jellemtörésének története a dráma cselekménye.
A darabnak – s az általam elképzelt előadásnak – számos múltbeli és jelenkori áthallása van. Rendkívül húsbavágóan mai is az 1930-as évek világát idéző alapmű.